Míg másfél évvel ezelőtt még a covid hatásai, az otthoni munkavégzés terjedése jelentették a legfőbb kérdéseket az irodapiac számára, addig mára az ezzel kapcsolatos folyamatok kezdenek letisztulni. Jöttek viszont újabb kihívások – nem is kevés –, ami már az irodapiac számaiban is egyre jobban megmutatkozik. Hogy milyen korábbi várakozások valósultak meg mostanra, illetve hogyan látja jelenleg a hazai irodapiac jövőjének irányait, arról Simonyi Balázs közgazdászt, ingatlanpiaci szakértőt kérdeztük.
Hiába hevert ki egy ütést a hazai irodapiac, mindig jön valami új, amit valahogy kezelni kell. Idén a Covid és az energiasokk mellett már a gazdasági visszaeséssel is számolni kell, de közben új lehetőségek jönnek, például felfedezhetjük a régi irodaházakat, amiket felújítva piacra lehet dobni – állapította meg a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég 2023-as évindító értékelése.
Az általános európai tendencia, miszerint egyre nehezebb lakást vásárolni, különösen a pályakezdőknek, itthon is érezhető. Az elmúlt hónapokban folyamatos lassulást láttunk az ingatlanpiacon, egyre kevesebben vásárolnak és a fejlesztők is kivárnak, nem kezdenek új projektekbe. Az infláció hatására azonban jelentősen növekedhetnek a bérek, az MNB például kétszámjegyű bérnövekedést prognosztizált 2022-re és 2023-ra is. Mi várható a bérleti piacon amennyiben nem növekedik rövid távon látványosan a munkanélküliség? Mi lesz a bérleti díjakkal? Növekedni fog a lakosság körében az ingatlanbérlés népszerűsége? Ezeket a kérdéseket most az ingatlanpiac szakértőinek tettük fel.
Meglehetősen kettős volt az idei év a hazai lakáspiacon. Míg az év első felében a korábbi trendeknek megfelelően, sőt azt meghaladó mértékben - magas tranzakciószámok mellett - emelkedtek az árak, addig a második félévre egyre erősebbé vált a bizonytalanság. A háború, az infláció, az emelkedő kamatok és az elszálló energiaárak hatásai mostanra a lakáspiacon is megjelentek. Hogy mindez mit okozhat az előttünk álló évben, arról legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben ismét a hazai lakáspiac szakértőit kérdeztük.
Az előző hónapok stagnálása után kissé emelkedtek a lakbérek novemberben: országosan 0,8, a fővárosban 1,0%-kal nőttek egy hónap alatt. Éves összevetésben továbbra is számottevő a drágulás, reálértéken számítva viszont több hónapja csökkenő tendencia jellemzi a lakbérek alakulását. A fővárosban az előző év azonos időszakához képest továbbra is a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb az emelkedés, de a többi kerületcsoportban is nőttek a lakbérek - derül ki a KSH-ingatlan.com legújabb lakbérindexéből.
Az ESG-nek, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szabványoknak megfelelő irodaházak az átlagnál magasabb bérleti díjakat érnek el, függetlenül attól, melyik évben épültek – derült ki a CBRE 18 európai piacra kiterjedő elemzéséből. Ez a megállapítás tovább erősíti az európai „Green Deal” azon kezdeményezését, miszerint a meglévő épületek átalakításával hozzájárulhatnak az ingatlantulajdonosok, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon.
Több mint 300 ezer lakást érinthet a holland kormány legutóbbi döntése, miszerint 2024 elejétől a szociális lakások bérleti díjainak mintájára ársapkát vezetnének be a piaci alapú bérbeadások egy részére is. A döntés célja, hogy megfizethetőbb lakást biztosítsanak a közepes jövedelmű bérlőknek, például a tanároknak, ápolóknak vagy rendőröknek - írja a Bloomberg.
A hazai ingatlanpiacon már látszanak a lassulás jelei, a nagyméretű, korszerűtlen családi házakra eltűnt a kereslet, az olcsóbb kislakásokat viszont napok alatt elkapkodják a vevők. Bár a tavalyi évben rekordot döntve, több mint 1300 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a vásárlók, mégsem tudnak jobb vagy nagyobb házat venni. A bérnövekedés sem tudott lépést tartani az áremelkedéssel, ma másfél évvel többet kell dolgozni egy új építésű lakásért, mint hét éve. Az OTP Bank az ingatlanvásárlás területén, eddig is számos lehetőséget kínált ügyfeleinek, de alig három hónappal ezelőtt ingatlanhirdetési portált indított, aminek a célja egy lakás ökoszisztéma kiépítése. Az alacsonyabb kereslet miatt felértékelődnek a minőségi lakáshirdetések, de a 3D bejáráshoz hasonló innovatív megoldások aligha terjednek el gyorsan. Az értékesítés nehézségei az ingatlanközvetítők pozícióját erősítik, így hamar eltűnhet az ikonikus „ingatlanosok ne keressenek” mondat a hirdetések szövegéből. A Portfolio Lipták Zsuzsát, az OTP Otthonmegoldások ügyvezető igazgatóját kérdezte az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről, a hirdetési szokások változásáról és a lakáspiac slágereiről.
A koronavírus után minden piaci szereplőt váratlanul ért az újabb fordulat, a háború, és az elszálló energiaárak, amelynek következtében mindenki átértékelte energiafelhasználási szokásait. Az ingatlankezeléssel és bérbeadással foglalkozó Inforg Zrt. szakemberei szerint szoros együttműködés és nézőpontváltás szükséges ahhoz, hogy a cégek átálljanak egy tudatos működésre, amely az alkalmazkodáson túl akár versenyelőnyhöz is juttathatja őket.
Bár az utóbbi napokban a lakáspiac lassulásáról szóltak a hírek, az elmúlt egy évben Európa-szerte hatalmas ugrás következett be a lakásárak emelkedésében. A KSH elemzése szerint az EU-tagállamok mindegyikében folytatódott a lakásár-emelkedés 2021 és 2022 második negyedéve között. Ahogy korábban már írtuk, Magyarországon is rekordmértékű volt a lakások drágulása, noha hazánk még így is csak az ezüstérmet szerezte meg az unió országainak listáján. Az alábbiakban a teljes lista bemutatása mellett egy térképet is készítettünk, valamint az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentése alapján azt is megnéztük, a jövedelmekhez képest hol, milyen mértékben romlott Európa-szerte egy év alatt a lakáshoz jutás lehetősége.
Országosan stagnáltak, Budapesten minimális mértékben emelkedtek a lakbérek októberben: átlagosan 0,1, a fővárosban 0,5%-kal nőttek egy hónap alatt, ami éves összevetésben 22, illetve 23%-os növekedést eredményezett. A fővároson belül egy év alatt továbbra is a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (27%-os) drágulás. Az országos lakbérindex 19, a budapesti 15%-kal haladta meg a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, reálértéken azonban 9,6, illetve 12%-kal elmaradt attól - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Új mélypontra esett az európai logisztikai területek kínálata, az átlagos üresedési ráta a régióban kevéssel 2,3 százalék alatt van, ami 50 bázispontos csökkenést jelent az előző évhez képest - derül ki a CBRE legfrissebb kutatásából. Bár Magyarországon ennél magasabb az üresedés szintje, a bérlői kereslet az előző negyedévben nálunk is rekordmagasságba emelkedett.
Megtorpant a lakbérek több mint másfél éve tartó emelkedése szeptemberben: országosan és Budapesten egyaránt stagnáltak az előző hónaphoz képest. A fővárosban közel negyedével voltak magasabbak a kínálati díjak az előző év azonos időszakinál, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű, 27 százalékos emelkedés. Az országos lakbérindex 18, a budapesti 15 százalékkal haladta meg a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, reálértéken azonban 7,9, illetve 11 százalékkal elmaradt attól - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből.
A Deloitte lakáspiaci elemzése részletesen bemutatja a CEE régió jelenlegi helyzetét, és a várható változásokat. A jelentés alapján lassulásokra kell számítani a lakóingatlanok piacán. A Deloitte által augusztusban kiadott ingatlanindex részletesen beszámol az Európai ingatlanpiac helyzetéről, a múlt és a jelen nagy változásai mellett a kutatás a jövőbeli lehetőségekkel is foglalkozik. Ebben a cikkben a környező országok, valamint Lengyelország, Csehország és Németország lakáspiaci elemzését szedtük össze.
Az előző hónapok gyors ütemű lakbéremelkedése 2022 augusztusában jelentősen lelassult: az előző hónaphoz mérten országosan 1,5, Budapesten 1,3%-kal nőttek a bérleti díjak, idén ez volt eddig a legvisszafogottabb növekedés - derül ki KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből. Nézzük, hol, mennyiért lehet ma lakást bérelni Magyarországon!
A Property Investment 2022 konferencián tartott panelbeszélgetésen a hazai ingatlanpiacra nagy hatással lévő vállalatok képviselői a logisztikai és ipari ingatlanok jövőjét vitatták meg. Szó esett többek között az elkerülhetelenül emelkedő bérleti díjakról és a piac általános hangulatáról.
Nincs megnyugvás a világban, a covid hatásai még mindig nem véglegesedtek az irodapiacon, a recesszió árnyéka, a nyomasztó infláció, az építkezések kiszámíthatatlansága, a dráguló finanszírozás és a háború kockázatos tereppé változtatták az ingatlanpiacot. Merre tartunk és mire számíthatunk? Ezt vitatták meg a szakértők a Portfolio Property Investment Forum 2022 konferencia első szekciójában.
A Bank of America kedden közzétett felmérése szerint a Z generációnak nehézséget okoz megtakarítani és elérni pénzügyi céljait az évtizedek óta nem látott magas inflációs és kihívásokkal teli gazdasági környezetben – számol be a hírről a Reuters.
Kötelező boltbezárások, korlátozott nyitvatartási idő, rendkívüli munkarend bevezetése. Akár ilyen vagy ehhez hasonló, a koronavírus járvány időszakában már alkalmazott intézkedések is elképzelhetőek Magyarországon a következő hónapokban, ha tovább súlyosbodik az Európa-szerte kibontakozó földgázválság. Így újra nagy számban alakulhatnak ki jogviták a kereskedelmi ingatlanok bérbeadói és bérlői között a korlátozások okozta károk megosztásáról. Egyes, közelmúltban megjelent bírói döntések alapján ilyen esetekben számos érintett vállalkozás válhat jogosulttá a bérleti szerződésből eredő kötelezettségei részleges elengedésére, például a bérleti díj összegének mérséklésére. Ezeket a lehetőségeket tekintjük át a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőivel.
A korábbi előrejelzésnek megfelelően tovább nyílt az árolló augusztusban a budapesti lakásbérleti piacon – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. A lakást keresők lehetőségei látványosan elszakadtak az elvárásokól: miközben átlagosan 192 ezer forintot kértek a bérbeadók, a bérlők mindössze 157 ezerért kerestek lakást. A drasztikus különbség korábban előre jelzett oka, hogy az ingatlanjukat kiadók a kétszámjegyű inflációhoz és a növekvő állampapírhozamhoz igazodva emeltek, a lakást keresők pénztárcájában pedig a megugró megélhetési költségek miatt egyre kevesebb marad.
